...avagy Zalarchan Shamal, a kis tadzsik közép-ázsiai juhász fejlődése
Már megérkeztekor olyan más volt a kiskutya, mint amit megszoktam előzőleg. Bár a Luna is más volt, de Ő, tőle is különbözik sok dologban. Nyílván, persze ez nem csak származás és ősök kérdése, hanem az adott egyedé is. Ezzel együtt, olyan érzésem volt, mintha nem is kiskutya lenne inkább kis párduc..:)
Stabil, de tényleg, nem mint a forint..:)
Ami azonnal feltűnt és azóta is feltűnő, a kölyök stabilitása. Bármilyen helyzet van nem veszti el a pókerarcát, egykedvűen szemlél új dolgokat, nem ijedős, nem rezzen össze. Akkor billen ki az egyensúlyából, ha megszidom. A Lunához hasonlóan hiperérzékenyek..
Nekem nagyon sokat vissza kellett vennem a fegyelmezés vehemenciájából, lévén én elég temperamentumos vagyok.
Úgy gondolom ez Ázsia sajátosság, tehát ha elfogadod tanácsként nem kell annyira fegyelmezni, mint más kutyát. Más kutyánál ordítani kell, nekik elég ha felemed a hangod.
Ezt a dobermannok sokkal könnyebben feldolgozták. Ezek a kutyák jobban a szívükre veszik. Itt az élő példa, mikor a kutyád nevel téged és mutatja a helyes utat. :)
Szóval, ezen kívül Shamalt nem nagyon lehet kibillenteni a belső egyensúlyából. Mikor írom ezt a blogot éppen elmúlt 6 hónapos.
Ebben az időszakban befejeződött már a szabályok lefektetése, megszokta őket.
Amit el kell mondanom és biztos, hogy Ázsiásként egyetértetek velem, kiemelkedő intelligencia birtokában vannak ezek a kutyák.
Viszont nem kísérő és örző-védő kutyák, akárhogy próbálják ezt egyesek beállítani.
Sokkal önállóbbak. Önálló gondolkodással, döntési jogkörrel, amit Ő ad magának. (Hiszen ezt teszi elég régóta)Ebbe okosan a fajta ismeretében kell beleszólni…na ..nem akarok eltérni a tárgytól…
Szinte látszik, ahogy feltérképez a kiskutya dolgokat és gondolkodik…használja a fejét.
Egy jó példa:
Ösztönszinten nagyon kutyás, mindig dominálni akar és ez így is van rendjén. Ilyen felmenőkkel ne várjunk nagyon másik kutyát. Elvittem kutyasuliba, na nem okítani, csak kutyákat nézni, megszokni. Az első pillanatban kezdte a cirkuszt, mindegy kutyának neki akart menni, mindenféle ismerkedés nélkül. Abban a pillanatban amikor megkapta a „nem” szót és teljesen más volt a kívánalom elkezdte felmérni a kutyákat. 2 perc sem telt el abbamaradt a morgás, 5 perc után pedig már a kutyák között sétáltam 2-3 méter távolságban. Szóval zseniális volt ezt megélni, lehet, hogy itt nem jön át. Gyakorlatilag 10 perc után azt elérte, hogy egy kutyához oda tudtam engedni szaglászni. Persze a dominancia, farok az égnek..az maradt, de vette az adást a kiskutya és változtatott a viselkedésén. Szóval sokan azt mondják, hogy az Ázsiák nem intelligensek, dehogynem, csak olvasni kell a jeleket. Intelligens, csak nem szolgalélek…Ami neked kívánatos egy helyzetben az neki nem biztos..akkor nem fogja azt tenni, amit akarsz. Meg kell neki mutatni…
Ahogy én érzem, a másik kutyánál jobbak a vadállatokra kihegyezett reflexei. Sokkal hamarabb hallja meg a környezetében lévő állatokat, gyorsabban reagál. Az emberekre viszont szinte közömbös. Ez így van jól. Jelen állás szerint kiegészíti egymást a két kutya.
Elvittük birkákhoz a Shamalt, had ismerkedjen, szokja. Pozitív volt a tapasztalat. Érdeklődő volt, de nem ellenséges, egyáltalán nem prédának tartotta őket. Jó volt ezt látni. :)
Amit fent említettem, hogy a párducra emlékeztet, azt jelenti, hogy olyanok az ízületei, mint egy yoginak. Nagyon laza szalagok, ugyanakkor erős izomtónus. A mozgása mint egy farkasé. Nagyon érdekes, félig lopakodó. A szuka is könnyed mozgású, de sokkal kötöttebb izomzatú, amolyan tankaranka..:) A Shamal, mintha vattán lépkedne…Nekem nagyon bejön! Az látszik rajta, hogy mindent a funkcionalitás írt felül.
Nagyon arányos test, alkalmas a munka végzésére. Kitartóságra termett keringés és izomtónus. Most 6 hónapos tehát anatómiailag nem a legszebb, nyúlik, hajlik, de így is látszik milyen jók az arányai…
Az étel féltése, morgás, támadás
Amit elkezdett az idejöttekor, nyers húsra morgás, támadás, mára már sikeresen elhagyta. Persze ezért tennem is kellett érte. :)
Amíg a Lunával ezt abszolút par-force módszerekkel értem el, arra gondoltam, most kipróbálom máshogy.
A Lunát fizikálisan is helyre kellett kicsit rakni, megrázni, hogy tudja hány kiló, nála ez kb 2 alkalom volt és kész.
Mivel a Shamalt csak hanggal illetve gyenge böködéssel vettem rá, hogy értse nála tovább tartott. Persze mindig nála maradt a kaja, ez fontos. Kb. két hét intervallumban 5-6 alkalom volt mire megemésztette.
Mindkét kutya, csak a nyers kacsafarhátra indult :) a többi kaját nem féltették.
Itt is jó volt látni, ahogy veszi az adást és megérti, hogy nem veszi el senki, de nem léphet át egy határt.
Véleményem szerint ezek az apró jelek, nézetkülönbségek, megoldások, sarokpontjai annak, milyen lesz a kapcsolatunk a felnőtt kutyával. (Erről lesz majd egy külön írás szerintem, mert szükség van rá)
Minden üzemszerűen alakul, majd jövök még…:)