A Káj tulajdonságai
A pásztorkutyás tulajdonságok: A Káj tulajdonságait érdemes közelebbről szemügyre vennünk, mert sok pontban eltér a "szokványos" kutyákétól!
A pásztorkutyás tulajdonságok és okozatai:
Mint már azt olvashattátok ez a fajta eredendően pásztorkutya. Felruházva minden olyan tulajdonsággal, amire szüksége lehet a ragadozók, betolakodók és a természeti nehézségek ellen. Olyan tulajdonságokkal, amik képessé teszik elvégezni ezeket a feladatokat.
Itt jön az első különbség, hogy az Ázsia falkakutya, mintsem egyedüli kutya. Az ősi pásztorkutya mindig falkában dolgozott és dolgozik ma is, ott ahol az ősi nomád állattartást művelik. Tadzsikisztán, Kirgizisztán, Türkmenisztán, Kazahsztán, stb..
Nemhiába a mondás: Egy Ázsia, nem Ázsia!
Falkában dolgozó kutyákról van szó, akik egy mintát, az öregek tanítását követve megosztják a helyeket, a stratégiai pontokat egy nyáj mellett, vagy őrzésnél. Ezt nem lehet összehasonlítani azzal, hogy egy kutya van egy udvarban. Azt mondják, minimum 3 kutyát lehet falkának hívni, de ez a minimum és ez sem ugyanaz, mint egy 6-10 fős falka. Itt a kutyák falkában élnek, a falkában nem mindig felhőtlen az élet, sokszor stresszel jár. Dominanciaharccal, klikkesedéssel, sebesüléssel és munkával. Ezek a körülmények az egyedülálló kutyát nem presszionálják, nem terhelik az idegrendszerét, ezért azon esetleges gyengeségekről a gazda nem is szerez tudomást.
Mégis napjainkban a legtöbb Ázsia talán egyedül van, vagy másodmagával.
Hogyan tudjuk akkor kihasználni ezeket a több ezerév távlatából csordogáló pásztorkutyás tulajdonságokat, erőt?
Amennyiben jól választottunk kutyát és az viseli a pásztorkutyás tulajdonságokat, akkor egy igazi családi kutyát kaphatunk szó szoros értelmében. Ez csak a családra igaz. Viszont nem csak a rózsaszín pozitív dolgokat kell nézni, mert lehet sok dologban a családnak megfelel, de sok dologban pedig vigyázni kell rá, mert nem elfogadható a viselkedése a modern világunkban. Mindez az igen összetett ösztönrendszernek és megkülönböztetési képességnek, mentális intelligenciának, stabil idegrendszernek, önállóságnak köszönhető, ami egy pásztorkutyával jár, már jó esetben. Viszont amit elsőként meg kell említeni, az az önállóság. Amíg sok fajta a gazdával együtt működve dolgozik, addig a pásztorkutyák, így az Ázsiai is, egyedül dolgozik. Mérlegel és dönt. Falkában is együttműködve, de önállóan dolgoznak. Ezt csinálják régóta, ezért napjainkban is, hiába szűnt meg eredeti feladatköre, hajlamos önállóan dönteni. Persze ahogy a pásztornak is szót fogadtak a gazdának is szót fognak, ha Ő alkalmas a gazda szerepére. Egy Káj nem fog engedélyt kérni, hogy őrizze a saját területét. Viszont lehet előtte csibészkart lengetni, ha eredendően nem érez veszélyt , ha megérzi, hogy ez csak színjáték, nem fog támadni. Most nem a zsákmányos, örző-védő módszerrel felépített kutyákról van szó, hanem a nyers pásztorkutyákról.
A normális pásztorkutya területi agressziója erőteljes. Tényleg védi a birtokába adott területet, minden állattól és embertől. Nem szükséges sem vadítani, sem csibészelni egy jó Ázsia tudja mikor kell cselekedni. Ennek viszont van egy árnyoldala, éjjel fokozottan őriz, sokat morog, ugat..ez egy sűrűn lakott modern városi övezetben sokakban ellenérzést szül. Persze nem csak ez a kutya ugat, de ezt is figyelembe kell venni. Aztán eredendően domináns, a kerítésnél fokozatosan le akarja majd vadászni az idegen kutyákat, normális kerítés kell vagy villanypásztor. Így is sok ember nem tudom milyen perverzióból, de odaengedi a kutyáját a kerítés másik oldalán őrjöngő kutyához. Meg kell előzni a bajt, mert ha behúz egy kisebb kutyát a kerítésen az megint csak egy bajforrás.
Mindig résen kell lenni, mert nem pincsit vettünk. Felelősséggel kell Káj-t tartani.
Mik a pásztorkutyás tulajdonságok?
» Agresszív területőrzés:
Agresszív területőrzés a fokozatosság mentén. Ahogy közeledik valaki, a kutyák először csak ugatással figyelmeztetik: Tovább ne gyere! Amennyiben ezeket a jelzéseket nem érti meg az ember és folytatja a közeledést, a kutyák fokozatosan lesznek agressszívek. Lassan körbefonják az embert és meg is fogják támadni, ha nem áll meg. Viszont ha a gazda és a pásztor szól nekik, visszahívja őket, akkor bántatlanul megúszhatja, de csak a gazda jelenlétében.
Érdekes apróság, hogy sokszor a területen a legmagasabb pontra helyezkednek, ahonnan a legjobban belátják azt, illetve bejárati ajtó, kiskapu, nagykapu elé élő védelmet képezve a behatolás ellen.
Vadak és más állatok esetében kivételes agresszívitás, ami nem tartozik a gazda családjához, körébe, az nem maradhat a területen. Vadakat, más állatokat elzavarják vagy megölik, főleg falkában. Idegen állat nem tartózkodhat a területen.
Viszont nem jellemző rájuk az őrző védő „fogatás” védőkarban történő csibészelés. Ami egy őrző-védő kutyánál kívánatos: stabil, erős fogás a védőkaron, az a pásztorkutyánál hiba lehet a régi környezetében, mert ott sok esetben nem ragadhat bele a fogásba. Harap, tép elugrik, újat fog, harap, elugrik a megfelelő ütemben, ahogy szükség van rá, ha a helyzet megkívánja. Viszont, ha nem érzi magát veszélyben, például: zsákmányszerzés, támadás, akkor tartja a fogást, hogy a legnagyobb kárt tudja okozni. Egy pásztorkutya így dolgozik nagyon eredményesen, mert máshogy nem maradna életben. Kivétel azok a kutyák, amit eredendően őrkutyának szánnak, arra választanak ki, de az már nem pásztorkutya.
Azt se felejtsük el, hogy egy pásztorkutya az falkakutya. Falkában mutatja meg sokoldalúságát, minőségét. Persze egyetlen kutyaként is funkcionál sok helyen.
» Tápanyaghasznosítás:
A jó pásztorkutya a testméreteihez, az időjáráshoz és a sok mozgáshoz képest, képes rá, hogy igen kevés élelemmel éljen, egészségesen, jó kondiban. Ezt a többezer éves „munkahelye” hozta. Persze napjainkban ez a kivételes tulajdonság is gyengült a kontraszelektív életkörülmények miatt.
» Tiszta, stabil idegrendszer:
Egy pásztorkutya be kell, hogy illeszkedjen a családba. Soha nem bánthatja annak tagjait. Ez régen is most is alapkövetelmény volt. Az agresszív kutyákat kiszelektálták, mert csak a bajt hozza a pásztorra és a falkára. Gyerekre, családtagokra morogni egyenlő volt a halálos ítélettel. tehát amiket mostanában hallunk, hogy megmorogta a gazdit, családtagot, az nem pásztorkutyás tulajdonság, ellenkezőleg. Az újkori szelektálás, őrkutya képzés eredménye, mellékterméke, degeneráció. Ugyanolyan rossz, ennek az ellenkezője a tutyi-mutyi, lagymatag pásztorkutya, amelyikben nincsenek meg az alapvető funkcionális tulajdonságok, nem védi a területét, engedékeny, túlzottan megengedő idegenekkel.
» Harapás erőssége, fogazat:
Megnézve egy Közép-ázsia juhász fogazatát, akkor jó esetben, hatalmas fogakat láthatunk. A kutyáknál megszokottól nagyobbakat. Ehhez társul a harapás erőssége, amely régi források szerint a legerősebb a kutyák között, a bullt is beleértve. A természetes szelekció hozta létre ezt a testi adottságot is. Persze a fogak mérete is kezdett csökkeni a küllemtenyésztés elterjedése és a fajta modernizációja miatt. Hiszen az a tulajdonság ami funkcióját veszíti, azt az élet elkezdi csökkenteni”.
» Kisállatok:
Egy pásztorkutyának nemhogy el kell fogadni, hanem védelmezni kell a vele együtt élő haszonállatokat, kisállatokat, amik a gazdához, nyájhoz, családhoz tartoznak. Ellenben az idegen állatokat, akik bejönnek a területre, azokat lehetőség szerint megölik.
» Betegségek:
Ellenálló a betegségekre. Kevés alkalommal betegszik meg. Sérülései gyorsan gyógyulnak. Mert a régebbi időkben nem volt állatorvos, a rideg körülményeket szokták meg a kutyák.
Sajnos ebben is negatív irányban változik a fajta. A „modern” tenyésztés és küllemre szelektálás és az ész nélküli szaporítás miatt felütötték már a fejüket az ilyenkor szokásos betegségek. Diszplázia, szembetegségek, ízületi deformitások, daganatok… Ám ezekkel együtt a funkcionális Ázsiák még mindig egészségesek és hosszú életűek, hiszen a környezet kiszelektálja a gyengéket. Az eredeti helyükön élő aborigen kutyákra és leszármazottaikra kiemelten vonatkozik ez.
» Önállóság és döntés:
A pásztorkutyás tulajdonságok egyik legérdekesebbje és egyben sokak számára érthetetlen, hogy az Ázsia, sokszor önállóan dönt. Eldönti, hogy veszély van-e vagy nincs. Közbe kell-e lépni vagy sem. Míg egy kísérő vagy őrző-védő kutya a gazdájával együtt dolgozik és sokszor onnan várja a parancsot, ezeknél a kutyáknál ez nem így van. Egyedül, a gazda nélkül is tudja a feladatait. Ez pro-kontra szokott meglepetésre okot adni.
..folytatjuk