2. rész: Nitrogéntartalmú anyagok a takarmányokban – fehérjék

A takarmányozásban elsődlegesen talán legfontosabb megemlíteni a fehérjéket, hiszen minden magasabb rendű élőlény minden egyes sejtje tartalmaz fehérjét, fehérjét kizárólag fehérjéből tud építeni – ennél fogva megállapítható, hogy fehérje nélkül nem lehet túlélni.

Ennél természetesen árnyaltabb dolgokról beszélünk, minthogy egy takarmány tartalmaz-e fehérjét vagy sem. A túl kevés illetőleg a túl sok fehérje is komoly problémákat tud okozni a szervezetben. Ha egy takarmányadagban vagy -receptúrában túl kevés a fehérje, az adott egyedünk genetikailag előre meghatározott teljesítménye nem tud kiteljesedni, a takarmányértékesítő képessége jelentősen romlik, gyengül az immunrendszer.

A sok fehérjénél pedig elmondható, hogy extrém terhelést jelent a szervezetre, megnövekszik az ürített karbamid mennyisége (ezáltal roncsolódik a vese), acidózist (savanyodik a vér) okozhat, a vérben lévő kálium szintje jelentősen megemelkedik (erről bővebben szó fog esni az ásványi anyagok és vitaminok részben).

Noha a fehérjéket többféleképpen lehet csoportosítani, most mégis csak a legjelentősebbet említeném. Szerkezetüket tekintve vannak globuláris (gömbszerű alakúak) és fibrilláris (szálas, rostszerűek) fehérjék. Ennek a szerkezetnek azért van jelentősége, mert más az összetételük illetve más az előfordulási „helyük”. A globuláris fehérjék megtalálhatók mind az állati, mind a növényi szervezetben, míg a fibrillárisak csak és kizárólag az állati szervezetben. Az aminosav-összetételük alapján a globuláris fehérjék jelentőségteljesebbek, fontosabbak a kutyáink számára, de nem elhanyagolható a fibrilláris fehérjék fontossága sem a takarmányokban.

De mi is az az aminosav, amiről szó esik?

A fehérjék aminosavakat tartalmaznak, olyan szerves vegyületeket, amelyek elengedhetetlenek a szervezet sejtjeinek, szöveteinek, illetőleg a belső szerveknek a felépítéséhez és működéséhez. Ezek építik fel a test izomzatát, nagy szerepük van az izmok regenerálódásában is. Az immunrendszer megfelelő működésében is jelentőségteljes szerepe van, de még a bevitt táplálék tápanyagainak felszívódása is nagy mértékben függ az aminosavak meglététől, mennyiségétől, megfelelő arányától. A továbbiakban az aminosavak csoportosításáról, jelentőségéről és a kutya számára fontos aminosavakról esik szó.
Megkülönböztetünk esszenciális és nem esszenciális aminosavakat. Az esszenciális aminosavak azok, amelyek nélkülözhetetlenek az élethez, és csak a takarmányokon keresztül képes hozzájutni a szervezetük. Ezzel szemben a nem esszenciális, azaz nélkülözhető aminosavakat a kutya szervezete képes maga előállítani.

Van egy köztes csoport is, a feltételesen esszenciális aminosavak, amelyeket a szervezet csak más aminosavakból képes előállítani. Ezeket a feltételesen esszenciális aminosavakat csak abban az esetben szükséges pótolni, amennyiben nincs elegendő mennyiség a takarmányban azokból az aminosavakaból, amelyekből a szervezet elő tudná állítani ezeket. A limitáló aminosav az, amelyik a legkisebb mennyiségben van jelen a takarmányban. Ezt azért fontos figyelembe venni, mivel a többi aminosav is csak ebben a mennyiségben képes felszívódni, hiába van belőle több a takarmányadagban.

A fehérjék 20 féle aminosavat tartalmaznak, amelyből a kutyáknak az esszenciális 10 db. Az alábbi táblázat mutatja be, melyik aminosav melyik csoportba tartozik a kutya esetében:

A tirozin előállításához fenilalaninra van szükség, a cisztein előállításához pedig metioninra. A ciszteinből képes előállítódni metionin is, ám a tirozinnál ez nem működik oda-vissza.
Az aminosavak egy részéből testfehérje szintetizálódik (képződik), míg a másik része lebomlik (dekarboxiláció, dezamináció és transzamináció során) és felhasználásra kerül a szénhidrát- és/vagy zsír-anyagforgalomban, energia (glükóz keletkezik) lesz belőle, illetve keletkeznek belőle a szervezet számára elengedhetetlen vegyületek, mint például hormonok is.

Amennyiben túl sok a fehérje egy takarmányban, ezekből az aminosavakból is többlet lesz, ami a vizelettel ürül karbamid formájában. Vizeletvizsgálattal könnyedén kideríthető, hogy mekkora a karbamidtartalom, ezáltal az is, hogy túl sok fehérjét adunk-e kutyánknak.

A következőkben a különböző aminosavak szervezetre gyakorolt hatásaival és az aminosavforrásokkal ismerkedünk meg.

Arginin:

fehérjefelépítő esszenciális aminosav

Szerepe a szervezetben:

-részvétel a karbamid ciklusban
-ammónia méregtelenítése
-hormonok felszabadulásának stimulációja

– Gasztrin: gyomorsav-termelés szabályozása, ezáltal emésztés elősegítése

– Glükagon: vércukorszint szabályozás (növelés)

– Inzulin: vércukorszint szabályozás (csökkentés)

Túl- és aluladagolás következményei:

-túladagolásnál jelenleg nincsenek ismert következmények (kivétel, ha az egyednek olyan – általában genetikai – betegsége van, ami az adott aminosav felszívódását, feldolgozását, bomlását gátolja)
-csökkent takarmányfelvétel
-az említett hormonok mennyiségének csökkenése
-az ammónia kisebb mennyiségben történő méregtelenítése miatt a karbamid ciklus felborulása, hyperammonemia (ammónia magas koncentrációja, tünete a -hányás, nyáladzás, eredményeképp bekövetkezhetnek idegrendszeri zavarok, kóma és elhullás is)
-izomrángás
-katarakta megjelenése
-kölykök esetében nagyobb odafigyelést igényel az aluladagolás

Fő argininforrások:

színhús, tejfehérje (kazein), tojás, hüvelyesek, gabonafélék

Fenilalanin és tirozin:

Szerepe a szervezetben:

-sejtfejlődés
-tirozin kináz enzim működése
-DOPA előállítása, amelyből később 2 féle hormon lehet: dopamin és noradrenalin
-melanin pigment termelésében való részvétel
-részt vesz a tiroxin és trijódtironin (T3 és T4) hormonok termelésében
-növekedés

Túl- és aluladagolás következményei:

-túladagolásnál jelenleg nincsenek ismert következmények (kivétel, ha az egyednek olyan – általában genetikai – betegsége van, ami az adott aminosav felszívódását, feldolgozását, bomlását gátolja)
-sejtfejlődés csökkenése
-tirozin kináz működésének csökkenése miatt rákos megbetegedések
-testtömeg csökkenés
-csökkent takarmányfelvétel
-melanin csökkenése miatt szőrzet vöröses-barnás elszíneződése
-kölyökkorban növekedésbeli visszamaradás
-tiroxin és trijódtironin szintjének változása miatt pajzsmirigy problémák

Fő fenilalanin források:

színhús, tejfehérje (kazein), tojás, hüvelyesek, gabonafélék

Hisztidin:

Szerepe a szervezetben:

-hemoglobinban nagy mennyiségben jelen van, ezáltal az oxigéncserében fontos a szerepe
-ebből alakul ki a hisztamin és a karnozin

Túl- és aluladagolás következményei:

-túladagolásnál jelenleg nincsenek ismert következmények (kivétel, ha az egyednek olyan – általában genetikai – betegsége van, ami az adott aminosav felszívódását, feldolgozását, bomlását gátolja)
-nem megfelelő oxigéncsere a tüdőben és a test egyéb szöveteiben
-hisztamin mennyiségének lecsökkenése esetén az immunreakciók romlanak (például egy fertőzés esetén), a vér áramlása és az erek tágulása nem zajlik megfelelően
-karnozin mennyiségének lecsökkenése esetén a cinket és a rezet nem lesz képes a szervezet számára „használható” formába átalakítani, lassul a sebek gyógyulási folyamata, az izom és az agy sérülékenyebbé válik, problémák -jelentkezhetnek a belső szervek egészséges működésében
-étvágytalanság
-letargia
-csökkent takarmányfelvétel

Hisztidinforrások:

színhús, tejfehérje (kazein), tojás, hüvelyesek, gabonafélék

Izoleucin, leucin, valin:

Szerepe a szervezetben:

-izmok felépítése, izomlerakódás elősegítése
-fehérjeszintézis

Túl- és aluladagolás következményei:

-túladagolásnál jelenleg nincsenek ismert következmények (kivétel, ha az egyednek olyan – általában genetikai – betegsége van, ami az adott aminosav felszívódását, feldolgozását, bomlását gátolja)
-csökkent takarmányfelvétel
-testtömeg csökkenés
-kölyökkorban esetleg növekedésbeli visszamaradás
-izomtömeg csökkenés, izomsorvadás, -izomdegeneráció
-agykárosodás

Izoleucin, leucin és valinforrások:

színhús, tejfehérje (kazein), tojás, hüvelyesek, gabonafélék

Lizin:

Szerepe a szervezetben:

-a fehérjék másodlagos szerkezetének felépítése
-részt vesz a karnitin és kollagén termelésében
-sejtek anyagcseréjének szabályozása
-segíti a kalcium felszívódását

Túl- és aluladagolás következményei:

-túladagolásnál gátolja az arginin felszívódását, hányás, étvágytalanság, -testtömegcsökkenés és letargia következhet be
-csontfejlődési problémák
-szőr- és bőrproblémák, kopaszodás
-csökkent takarmányfelvétel
-testtömegcsökkenés
-kölyökkorban növekedésbeli visszamaradás

Lizinforrások:

színhús, tejfehérje (kazein), tojás, hüvelyesek (gabonaféléknél csak kis mennyiségben)
általában limitáló aminosav a takarmányokban

Metionin és cisztein:

Szerepe a szervezetben:

-növekedés
-tápanyagok feldolgozásának szabályozása
-részt vesz a taurin termelésében

Túl- és aluladagolás következményei:

-túladagolásnál bőrproblémák, elváltozás a talppárnákon, ataxia, idegrendszeri -problémák, letargia, hányás, nyáladzás, -szédelgés, húgykövesség (cystinuria)
-taurin mennyiségének csökkenése, ennek következményeképp szívbetegség (főként -DCM – dilatatív kardiomiopátia)
-csökkent takarmányfelvétel
-testtömegcsökkenés
-epekövesség
-bőrproblémák (dermatitis)

Metioninforrások:

színhús, belsőségek, tojás (kisebb mennyiségben a tejfehérjében is jelen van)
általában limitáló aminosav a takarmányokban

Treonin:

Szerepe a szervezetben:

-részt vesz az inzulin felszabadításában
-fehérjefelépítő
-szerepe van a sejthalálban és mértékének szabályozásában
-segíti az emésztőrendszer megfelelő működését
-csontok felépítése
-segít a szív- és érrendszer megfelelő működésében

Túl- és aluladagolás következményei:

-túladagolásnál jelenleg nincsenek ismert következmények (kivétel, ha az egyednek olyan – általában genetikai – betegsége van, ami az adott aminosav felszívódását, feldolgozását, bomlását gátolja)
-csökkent takarmányfelvétel
-testtömegcsökkenés
-esetenként étvágytalanság
-szívproblémák
-felpuhult csontozat
-emésztési problémák

Treoninforrások:

színhús, tejfehérje (kazein), tojás, hüvelyesek, gabonafélék

Triptofán:

Szerepe a szervezetben:

-lebomlásából NAD (nikotinamid-adenin-dinukleotid) és NADP (nikotinamid-adenin-dinukleotid-foszfát) képződik, amelyeknek jelentős szerepe van a sejtek anyagcseréjében, a sérült DNS helyreállításában, az öregedési folyamatok normál mértékben tartásánál – a takarmányból felvett triptofán nem elegendő a szükséges mennyiségű NAD és NADP termeléséhez, ezért niacin kiegészítés is szükséges a takarmányban
részt vesz a szerotonin és ezáltal a melatonin termelésében

Túl- és aluladagolás következményei:

-túladagolásnál jelenleg nincsenek ismert következmények (kivétel, ha az egyednek olyan – általában genetikai – betegsége van, ami az adott aminosav felszívódását, feldolgozását, bomlását gátolja)
-a territoriális agressziót befolyásolja a nagyobb mennyiségű triptofán (a dominanciát és az ebből fakadó „agresszivitást” nem befolyásolja)
-kevés NAD és NADP miatt magas vérnyomás , inzulinrezisztencia és cukorbetegség, agyműködés zavarai, -szívproblémák, ízületi gyulladások, rákos megbetegedések

-csökkent szerotonin és melatonin szint miatt problémák a tanulási folyamatokban, az agyműködésben a testhőmérséklet szabályozásában, a pihentető alvásban, a szexuális viselkedésben, ivari ciklusban, testtömeg növekedés, de akár hiperaktivitást is okozhat
-csökkent takarmányfelvétel

-kölyökkorban jellemző a testtömeg csökkenése

Triptofánforrások:

színhús, tejfehérje (kazein), tojás, hüvelyesek, gabonafélék
általában limitáló aminosav a takarmányokban

Alanin:

Szerepe a szervezetben:

-triptofán és B6 vitamin (piridoxin) bontása
-immunrendszer fenntartása
-részt vesz a takarmánnyal bevitt cukrok feldolgozásában, az alacsony vércukorszint ellen véd

Túl- és aluladagolás következményei:

túl kevés alanin a szervezetben:

-fáradékonyság, állóképesség csökkenése, izomgyengeség és -sorvadás, -vércukorszint változékonysága

Alaninforrások:

színhús (kis mennyiségben tojás, tejfehérje)

Aszparagin:

Szerepe a szervezetben:

-ammónia bontása
-agyban ingerületátvitel

Túl- és aluladagolás következményei:

-túladagolásnál jelenleg nincsenek ismert következmények (kivétel, ha az egyednek olyan – általában genetikai – betegsége van, ami az adott aminosav felszívódását, feldolgozását, bomlását gátolja)
a szervezet képes előállítani, ezért nem beszélhetünk aluladagolásról
-túl kevés aszparagin a szervezetben: -idegrendszeri problémák, izomsorvadás, -agysorvadás

Aszparaginforrások:

színhús, tojás, hüvelyesek, gabonafélék

Aszparaginsav:

Szerepe a szervezetben:

-idegrendszer megfelelő működésének elősegítése
-részt vesz más aminosavak képződésében
-részt vesz a hormontermelésben és a hormonfelszabadulásban

Túl- és aluladagolás következményei:

túl kevés aszparaginsav a szervezetben:

-idegrendszeri problémák, izomgyengeség, -bénulás

Aszparaginsavforrások:

színhús, tejtermékek, tojás, melasz

Glutamin:

Szerepe a szervezetben:

-elősegíti az emésztést
-elősegíti az agy megfelelő működését
-részt vesz az immunrendszer működésében

Túl- és aluladagolás következményei:

a szervezet képes előállítani, ezért nem beszélhetünk aluladagolásról

túl kevés glutamin a szervezetben:

-gyenge immunrendszer (és ezáltal gyakoribb megbetegedések), emésztési zavarok, izomtömeg csökkenés, -izomsorvadás

Glutaminforrások:

színhús, tejtermékek, tojás, rizs, kukorica

Glutaminsav:

Szerepe a szervezetben:

-részt vesz az agy idegsejtjeinek megfelelő -működésében
-gyomorsav szabályozás
-vércukorszint szabályozás

Túl- és aluladagolás következményei:

-túladagolás esetén acidózis (vérsavanyodás), szív- és érrendszeri probléma következhet be
a szervezet képes előállítani, ezért nem beszélhetünk aluladagolásról

túl kevés glutaminsav a szervezetben:

-alacsony glutaminszint (lásd a glutaminnál a hatásokat), fáradékonyság, -alacsony energiaszint

Glutaminsavforrások:

színhús, tejtermékek, tojás

Prolin:

Szerepe a szervezetben:

-fehérjeszintézis
-sebgyógyulás elősegítése
-részt vesz a megfelelő immunválaszban

Túl- és aluladagolás következményei:

a szervezet képes előállítani, ezért nem beszélhetünk aluladagolásról

túl kevés prolin a szervezetben:

-lassabb sebgyógyulás, gyenge -immunrendszer (ezáltal több/gyakoribb megbetegedés)

Prolinforrások:

marhahús, tejtermékek, tojásfehérje, napraforgó, tengeri algák

Szerin:

Szerepe a szervezetben:

-fehérjeszintézis
-agyban ingerületátvitel
-szfingolipidek, foszfolipidek szintézise
-kén szintézise
-segíti az immunrendszer megfelelő működését

Túl- és aluladagolás következményei:

a szervezet képes előállítani, ezért nem beszélhetünk aluladagolásról

Túl kevés szerin a szervezetben:

-idegrendszeri problémák, gyenge -immunrendszer (ezáltal több/gyakoribb megbetegedés)
-szerinforrások: színhús, tojás, szója

A fenti listában nem szerepel minden funkció, hiszen lehetetlen is lenne ennyi mindent leírni és megmagyarázni, de talán a legfontosabbakat sikerült összegyűjteni. A negatív hatások közül is a leggyakoribbak illetve legsúlyosabbak vannak szerepeltetve, de emellett számos más hatása is lehet. Én azt javasolnám, amennyiben gyanakszunk valamilyen aminosav hiányra, hogy keressük meg az állatorvosunkat, aki egy vérvétel és egyéb vizsgálatok segítségével képes biztosan megmondani, ha szóba jöhet az aminosavak által kialakult hiánybetegség.
Nagyon fontos megjegyezni, hogy semmiképpen ne etessünk kutyánkkal csak egy aminosavat takarmánykiegészítő formájában, hiszen ezzel felborul az aminosavak aránya – több kárt okozunk, mint hasznot. Az elsődleges cél inkább az lenne, hogy olyan takarmánykeveréket etessünk, amelyben megtalálható az összes esszenciális aminosav, a megfelelő arányban és mennyiségben – ehhez persze elengedhetetlen az, hogy minőségben és mennyiségben a fehérje is megfelelő legyen.
A takarmányokban a fehérjét nyersfehérjeként határozzuk meg, és a kutyák esetében számos ajánlás létezik a fehérjemennyiség határértékeire. Az AAFCO ajánlásait a következő táblázat foglalja össze, nem csak a nyersfehérje, de a különböző esszenciális aminosavak szempontjából is:

Fontos megjegyezni, hogy mivel a szárazanyagtartalom százalékában van kifejezve a nyersfehérjetartalom, ezért ez nem az a mennyiség, amit például a kutyatápok címkéjén láthatunk. Hiszen ahogy az első részben már kifejtettem, a takarmányok szárazanyagból és vízből állnak össze.

A kutyatápok címkéjén lévő analitikai összetevők viszont a nedvességet is tartalmazzák, általában 10-12% nedvességtartalomról beszélhetünk a kutyatápok esetében, míg például a színhúsok esetében akár 60-80%-ról is.

Így egy kis számolással gyorsan kideríthetjük, hogy ez a 22,5% javasolt fehérjetartalom valójában nem is 22,5%, ha a tápcímkéket nézzük. Vegyünk most alapul egy 12% nedvességtartalmú tápot. Mivel a 100% tartalmazza ezt a 12% nedvességtartalmat is, ezért levonjuk ezt a 12-t, marad 88% szárazanyag. Ez 1000 gramm esetében azt jelenti, hogy 1 kg tápban 880 gramm szárazanyag van. A fenti ajánlások alapján, a minimum nyersfehérjeigény növekedéshez és reprodukcióhoz 22,5%, a felnőttkori létfenntartáshoz pedig 18% a szárazanyagtartalomból, így a következőket számoljuk ki:
880 g (szárazanyag) x 0,225 (minimum nyersfehérje) = (198 g (nyersfehérje) / 1000 g) x 100 = 19,8%

Ez alapján megkapjuk, hogyha egy 12% nedvességtartalmú tápot veszünk alapul, akkor a címkén nyersfehérjetartalomnál a 19,8%-ot kell keressük ahhoz, hogy kutyánk megkapja a növekedéshez és/vagy reprodukcióhoz szükséges minimális fehérjét.
Nézzük a felnőttkori létfenntartáshoz szükségeset, ugyanezen 12% nedvességtartalom mellett:
880 g x 0,18 = (158,4 g / 1000 g) x 100 = 15,84%
Itt megkaptuk, hogy a tápon lévő címkén elegendő a 15,84%-ot keresni a kutya létfenntartásához.

Fontos ugyanakkor megjegyezni azt, hogy a metabolizálható energia is jelentőségteljes tényező a megfelelő nyersfehérjetartalom megállapításához, amely a legtöbb esetben nem szerepel a kutyatápokon, ahogyan egyedenként is változhat a nyersfehérjeigény. Emellett az is kiemelendő, hogy egy aktívan dolgozó kutya fehérjeigénye sokkal magasabb lesz, ezért ne viszonyítsunk a létfenntartáshoz szükséges minimális fehérjetartalomhoz. Fiatal, nagytestű kutyák esetében lényeges azt is kiemelni, hogy nagyon oda kell figyelni, mennyi fehérje jut a szervezetébe, hiszen a túl sok fehérje miatt a kutyák növekedése gyorsulhat, a csontok, ízületek a túl gyors növekedésnek köszönhetően gyengébbek lehetnek illetve a nagy testtömeg miatt könnyebben deformálódhatnak.

A nagytestű kutyáknál ennek köszönhető sok esetben a mellső lábak íveltsége (szemből nézve O alakot vesznek fel a lábak), részben a csípődiszplázia, a metacarpus és carpus (elülső lábközép és – lábtő, nevezhetjük a kutya csuklójának) megdőlése (néha olyan mértékig, hogy a kutya nem a mancsain jár), a metatarsus és tarsus (hátulsó lápközép és -lábtő), illetve a csánk megdőlése, ívelődése, a kifelé- vagy befelé forduló mancsok és csánkok.

Megdőlt metacarpus és carpus

Kifelé forduló mancsok

Ívelt csontok, megdőlt, gyenge metacarpus

Balra a normál metacarpus és carpus, jobbra a megdőlt, laza formája

Balról jobbra: befelé forduló csánkok (tehénállás), befelé forduló mancsok, egyenes tarsus és csánk, sarló alakban ívelt tarsus és csánk

Balról jobbra: normál csípő, mérsékelt csípődiszplázia, súlyos csípődiszplázia 

Nagytestű kölyköknél gyakori tévhit, hogy a sántítás vagy a főként mellső lábakon megjelenő növekedési duzzanatok normálisak, természetes velejárói egy nagytestű kölyökkutya növekedési folyamatának, de ezek valójában takarmányozási hibából alakulnak ki, amikor túlzott a fehérjebevitel, esetleg mellette még a kalciumot is túladagoljuk.

A sántítás, aminél más klinikai tüneteket nem látunk, általában az úgynevezett panosteitis, a növekvő csöves csontok gyulladása. Amikor a növekedési duzzanatok is megjelennek, szintén jellemző a sántítás is, az az úgynevezett HOD, avagy hypertrophiás osteodystrophia, ahol a hosszú csöves csontok végénél, a növekedési pontoknál keletkezik duzzanat, amely külső szemlélőként is jól látható.

Emellett megjelenhet a könyökízületnél, térdízületnél, csánkízületnél, de leggyakrabban a vállízületnél hasonló gyulladás, ez az OCD, az osteochondrosis dissecans. Ezek mindegyike annak köszönhető, hogy túlontúl gyors a növekedés, túlzott az energia-, fehérje- és vitaminbevitel.

A kezelés hosszú ideig tart, sok esetben csak műtéttel javítható a kutya állapota, emiatt természetesen a megelőzés a legjobb mód. Emiatt fontos odafigyelni a kölyöknek adott takarmány energiatartalmára, fehérjetartalmára, a megfelelő kalcium-foszfor arányra, és a kalcium százalékos mennyiségére is.

Ennek érdekében mindenképpen figyelemmel kell követni a fiatal kutya testtömegének alakulását, és ha bármiféle elváltozást észreveszünk a lábakon, esetleges sántítást, fájdalmat a mozgásban, azonnal kezdjük el csökkenteni a takarmányadagot, főként a fehérjebevitelt, amit az alábbi módokon tehetünk meg:

kutyatáp esetében alacsonyabb fehérjetartalmú táp etetése
magasabb fehérjetartalmú húsok csökkentése a takarmányadagban, esetleg lecserélése másra

Liba:

Közepes fehérjetartalmú, bőr nélkül, fenntartásokkal adható.

Kacsahús:

Kiválóan helyettesítheti, a szárnyasok között talán a legkisebb fehérjetartalmú hús.

Nyúl:

Legmagasabb fehérjetartalmú, kölyökkorban inkább kerülendő.

Marha, kecske:

Magas fehérjetartalom, mennyiséget érdemes csökkenteni.

Juhhús:

Helyettesítheti a húsok egy részét, mivel alacsonyabb fehérjetartalmú

Hal:

Kiváló helyettesítő lehet, ennek is alacsonyabb a fehérjetartalma.

Csirke, pulyka:

Magas fehérjetartalom, bőr nélküli húsként, mellhúst kerülve adható

Vadhús:

Mérsékelten adható, közepes fehérjetartalmúnak minősül.
A belsőségek fehérjetartalma alacsonytól a közepesig terjed, heti egy-két alkalommal adható (felnőtt kutyánál sem javasolt többször)

Belsőségek:

Fehérjetartalma alacsonytól a közepesig terjed, heti egy-két alkalommal adható (felnőtt kutyánál sem javasolt többször)

Egyéb állati termékek:

Tejtermékek közül a túrónak van a nagy fehérjetartalma, de mértékkel ez is adható, illetve a sajtoknak, amiknek etetése nem javasolt ebben a növekedési stádiumban tojás etethető heti egy-két alkalommal 1-2 db (felnőtt kutyánál sem javasolt többször)
tészta etethető, de ha mód van rá, inkább lecserélendő rizsre

Takarmánynövények:

A gabonafélék nagyrészt biztonsággal etethetők, probléma esetén csökkenteni lehet a mennyiséget az alábbiaknál: búzakorpa, köles, hajdina, zabpehely, zabkorpa
hüvelyesek (borsópehely, bab, csicseriborsó, lencse, szójadara) inkább kerülendők a magasabb fehérjetartalmuk miatt.
A gyümölcsök és zöldségek mindegyike az alacsony fehérjetartalmú takarmányok közé tartozik, ezért ez nem jelent gondot.
A táplálékkiegészítők, vitaminok, ásványi anyagok adagolásáról egy későbbi cikk fog szólni.

A javaslatok szerint a napi takarmányadag két részben történő etetése a javasolt, ahogy a mérsékelt mozgás, fizikai aktivitás is elengedhetetlen ahhoz, hogy a csontok, ízületek, porcok megfelelően fejlődhessenek.

Természetesen a problémák megjelenése esetén az állatorvos felkeresése is elengedhetetlen, hiszen számos eset van, amikor már önmagunk nem vagyunk képesek csupán a takarmányozás változtatásával javítani a kutya állapotán.

A nagytestű kutyák növekedési időszaka. A különböző hónapok azt mutatják, hogy az adott csontok végein található növekedési pontok a kutya hányadik hónapjában zárulnak le. Eddig az időpontig a csontok könnyebben deformálódhatnak, rugalmasabbak, ezért kiemelten oda kell figyelni a takarmányozásra is. Kiemelendő, hogy ezek a hónapok az átlagot mutatják, lehetnek egyedek, amelyeknek ennél is tovább tart a növekedési pontok lezárulása.
 Forrás: valork9academy.com, 2022.

Egy későbbi cikkben kitérünk majd egy komplett takarmányreceptúra (nem csak kutyatáp, hanem a saját magunk által összeállított receptúrák esetében is) szárazanyagtartalmának és egyes analitikai összetevőinek számítására is, gyakorlati tanácsokkal együttesen, de ehhez előbb fontos megismernünk a többi összetevőt is. A következő cikk a nitrogénmentes anyagokról fog szólni.

2022.12.22.

Kocsis Kinga