Türkmenisztán , Közép-ázsiai ország, amely Afganisztánnal és Iránnal, Kazahsztánnal és Üzbegisztánnal határos, nyugati partján pedig a Kaszpi-tenger helyezkedik el. Az ország területe megközelítőleg 488 000 km2, melynek közel háromnegyede a Kara-kum sivatag. Földrajzi határai a Kopet-dag hegység, mely lényegében az ország délnyugati határa is. A türkmén Balkan-hegység az ország nyugati sarka, valamint, a Kugitang hegység a keleti vége és a Garabil-fennsík, amely Türkmenisztán délkeli szegletében található.
Az ország szubtropikus sivatagi éghajlattal rendelkezik, és rendkívül kevés csapadékkal. Gyakori az Éjjel-Nappali 45-50 °C hőmérséklet ingadozás. Türkmenisztán területe ősidők óta lakott volt. Régészek a délnyugati részén, Dzsejtun térségében jellegzetes újkőkorszaki civilizáció, az úgynevezett Dzsejtun-kultúra emlékeit tárták fel. Az i.e. I.évezred közepén az iráni nyelvcsaládhoz tartozó nomád állattenyésztő törzsek éltek itt.
1924-ben a megalakuló Szovjetunió egyik tagállama lett. Ekkor alakultak ki a modern Türkmenisztán jelenlegi határai is.
Nemzeti kincsek
Az Akhal Teke lovak Türkmenisztán ősi , Közép-Ázsia legnemesebb és leghíresebb lófajtája, a sztyeppei nomád népeknek, így a korai Magyaroknak is a lóállományuk jelentős részét képezték. Az Akhal Teke lovak mellett a Türkmének nemzeti kincsei, a nomád juhászkutyái. A Türkmén Alabay ( Türkmén Farkaskutya )
Leletek:
Az első leletek a Bronz korból származnak. Ékes bizonyíték az Altyn-Depe területén feltárt terrakotta figura, amely hatalmas kutyát ábrázol.
Szelekció:
A 20. Század elejéig, e nemes juhászkutya fajtát a természet szelektálta. A keleti népek hagyományának szerves része volt legjobb kankutyák erejének összemérése. Ezek a tesztek mindig a téli időszakra datálódtak, amikor a nyájat a téli szálláson tartották. A legerősebb, legkitartóbb, és a legjobb anatómiával rendelkező kutyák genetikája maradt fenn, és öröklődött tovább.
A jó kutyákat a juhászok és nomádok rendkívül megbecsülték. A túl agresszív és emberre veszélyes kutyák bundájából szőnyeg készült, ahogyan a túl nagy méretű kutyákra is hasonló sors várt ( túl nagy kutya túl sok táplálékot fogyaszt, nem alkalmas juhászkutyának).
Feladata:
Egy juhászkutya feladata a rá bízott terület feltétel nélküli védelme és az idegenek feltartóztatása, a nyájra veszélyt jelentő ragadozók, farkasok és medvék, vadmacskák és ragadozó madarak távol tartása.
Harci vonalak:
A 20. század közepétől konzekvensen elkezdődött a modernkori tenyésztés, és a Türkmén kutyák szelekciója egy másik irányban is elindult. A juhászkutyák mellett megjelentek a harcra szelektált kutyák, melyek még el tudták látni juhászkutya feladataikat is.
A kutyák származásását elkezdték feljegyezni (a leghíresebb vérvonalakkal egy későbbi cikkben fogok foglalkozni) .
Turkmen It:
1992-ben Türkmenisztánban megalakult egy állami szervezet melynek neve ” Turkmen it „. Fő célja a Türkmén Farkaskutyák törzsi vizsgálata és kiállítások, bajnokságok szervezése, tehát a Turkmen Alabay minőségének megőrzése.
A Türkmén kutya fajta egybe forrt egy névvel, nem csak Türkmenisztán területén, hanem annak határain túl is. Rakhman Gytykov nem csak egy juhász , de 45 éven keresztül egy Tejen régióban lévő kolhoz gazdasági vezetője is, aki talán a legnagyobb hatással volt a mai Türkmén kutyákra. Rakhman Gytykov tehetségének, elkötelezettségének és kitartásának köszönheti, hogy Tejen hosszú évekig a fajtatenyésztés fő központja volt hazájában, emellett innen kerültek ki ebben az időben a legjobb származással rendelkező kutyák is.
A fajtáért tett áldozatos munkáját, több dolog is nehezítette és hátráltatta.
Háború utáni felső utasítás:
A Kazahsztánban elszaporodó farkas populációja miatt kivitt jó és nagy termetű kutyák bundájuk miatti lemeszárlása.
A nehézségek ellenére, Rakhman munkájának meglett a gyümölcse. Hiszen a legjobb kutyák Tejen-i gyökérrel rendelkeznek és a híres kutyák emléke fennmaradt az utókornak.
Old (Öreg) Elbars, Tejen Gaplan. Fekete Ekemen, Fehér Ekemen, Akgush és Old Kaakhka Gaplan mind Tejen-i származásúak.
A lista sokáig folytatható ( Gek Ekemen, Bagyrskiy Gaplan, Karakulok, Gozagara, és Tochmet)
Rakhman Gytykov 1999-ben halt meg, ám neve beleírodott a Türkmén pásztorkutyák történelmébe. Nemcsak egy név hanem egy minőség lett, amely védjegyként aposztrofálható.
További képek:
Tetszett ez az írás?
Klikkelj a csillagokra az értékeléshez!
Az oldal értékelése: 4.4 / 5. Szavazatok száma: 68
