Turkmen alabay

Írta: Németh Patrik

A turkmen alabay hazája: Türkmenisztán

Türkmenisztán , Közép-ázsiai ország, amely Afganisztánnal és Iránnal, Kazahsztánnal és Üzbegisztánnal határos, nyugati partján pedig a Kaszpi-tenger helyezkedik el.

Az ország területe megközelítőleg 488 000 km2, melynek közel háromnegyede a Kara-kum sivatag.
Földrajzi határai a Kopet-dag hegység, mely lényegében az ország délnyugati határa is. A türkmén Balkan-hegység az ország nyugati sarka, valamint, a Kugitang hegység a keleti vége és a Garabil-fennsík, amely Türkmenisztán délkeli szegletében található.

Az ország szubtropikus sivatagi éghajlattal rendelkezik, és rendkívül kevés csapadékkal. Gyakori az Éjjel-Nappali 45-50 °C hőmérséklet ingadozás. Türkmenisztán területe ősidők óta lakott volt. Régészek a délnyugati részén, Dzsejtun térségében jellegzetes újkőkorszaki civilizáció, az úgynevezett Dzsejtun-kultúra emlékeit tárták fel. Az i.e. I.évezred közepén az iráni nyelvcsaládhoz tartozó nomád állattenyésztő törzsek éltek itt.

1924-ben a megalakuló Szovjetunió egyik tagállama lett. Ekkor alakultak ki a modern Türkmenisztán jelenlegi határai is.

Nemzeti kincsek

Az Akhal Teke lovak Türkmenisztán ősi , Közép-Ázsia legnemesebb és leghíresebb lófajtája, a sztyeppei nomád népeknek, így a korai Magyaroknak is a lóállományuk jelentős részét képezték.
Az Akhal Teke lovak mellett a Türkmének nemzeti kincsei, a nomád juhászkutyái.
A Türkmén Alabay ( Türkmén Farkaskutya )

Leletek:

Az első leletek a Bronz korból származnak. Ékes bizonyíték az Altyn-Depe területén feltárt terrakotta figura, amely hatalmas kutyát ábrázol.

Szelekció:

A 20. Század elejéig, e nemes juhászkutya fajtát a természet szelektálta. A keleti népek hagyományának szerves része volt legjobb kankutyák erejének összemérése. Ezek a tesztek mindig a téli időszakra datálódtak, amikor a nyájat a téli szálláson tartották. A legerősebb, legkitartóbb, és a legjobb anatómiával rendelkező kutyák genetikája maradt fenn, és öröklődött tovább.

A jó kutyákat a juhászok és nomádok rendkívül megbecsülték. A túl agresszív és emberre veszélyes kutyák bundájából szőnyeg készült, ahogyan a túl nagy méretű kutyákra is hasonló sors várt ( túl nagy kutya túl sok táplálékot fogyaszt, nem alkalmas juhászkutyának).

Feladata:

Egy juhászkutya feladata a rá bízott terület feltétel nélküli védelme és az idegenek feltartóztatása, a nyájra veszélyt jelentő ragadozók, farkasok és medvék, vadmacskák és ragadozó madarak távol tartása.

Harci vonalak:

A 20. század közepétől konzekvensen elkezdődött a modernkori tenyésztés, és a Türkmén kutyák szelekciója egy másik irányban is elindult. A juhászkutyák mellett megjelentek a harcra szelektált kutyák, melyek még el tudták látni juhászkutya feladataikat is.

A kutyák származásását elkezdték feljegyezni (a leghíresebb vérvonalakkal egy későbbi cikkben fogok foglalkozni) .

Turkmen It:

1992-ben Türkmenisztánban megalakult egy állami szervezet melynek neve ” Turkmen it „. Fő célja a Türkmén Farkaskutyák törzsi vizsgálata és kiállítások, bajnokságok szervezése, tehát a Turkmen Alabay minőségének megőrzése.

A Türkmén kutya fajta egybe forrt egy névvel, nem csak Türkmenisztán területén, hanem annak határain túl is. Rakhman Gytykov nem csak egy juhász , de 45 éven keresztül egy Tejen régióban lévő kolhoz gazdasági vezetője is, aki talán a legnagyobb hatással volt a mai Türkmén kutyákra. Rakhman Gytykov tehetségének, elkötelezettségének és kitartásának köszönheti, hogy Tejen hosszú évekig a fajtatenyésztés fő központja volt hazájában, emellett innen kerültek ki ebben az időben a legjobb származással rendelkező kutyák is.

A fajtáért tett áldozatos munkáját, több dolog is nehezítette és hátráltatta.

Háború utáni felső utasítás:

A Kazahsztánban elszaporodó farkas populációja miatt kivitt jó és nagy termetű kutyák bundájuk miatti lemeszárlása.

A nehézségek ellenére, Rakhman munkájának meglett a gyümölcse.
Hiszen a legjobb kutyák Tejen-i gyökérrel rendelkeznek és a híres kutyák emléke fennmaradt az utókornak.

Old (Öreg) Elbars, Tejen Gaplan.
Fekete Ekemen, Fehér Ekemen, Akgush és Old Kaakhka Gaplan mind Tejen-i származásúak.

A lista sokáig folytatható ( Gek Ekemen, Bagyrskiy Gaplan, Karakulok, Gozagara, és Tochmet)

Rakhman Gytykov 1999-ben halt meg, ám neve beleírodott a Türkmén pásztorkutyák történelmébe. Nemcsak egy név hanem egy minőség lett, amely védjegyként aposztrofálható.

További képek: