Üdvözlünk a közép-ázsiai juhászok oldalán!!
Engedd meg, hogy pár szóban elmondjam miért jött létre ez az oldal.
Reméljük azért találtad meg ezt az oldalt, mert érdeklődsz a közép-ázsiai juhászkutyák után, szeretnél venni egyet talán, netán érdekelnek a pásztorkutyák. Szeretnénk neked minél teljesebb képet nyújtani a Káj-okkal kapcsolatban.
Megmutatjuk a típusait, és hogy milyen körülmények közül érkezett hozzánk ez a csodálatos fajta. Az is lehet, hogy már régóta vannak ilyen kutyáid, reméljük, hogy érdekes történeteken, blogokon keresztül lesz egy kis olvasnivalód. Szeretnénk, ha minél többen megismernék ezt a fajtát és típusait. Arra fel kell készülnöd, ha veszel egyet, ezek a kutyák olyanok, mint az édesség, csoki könnyű rászokni. 🙂 Sok embernek megváltoztatta már az életét. Előljáróban annyit, hogy a pásztorkutyák története, tulajdonságai, eredete egy nagyon összetett terület. Sokszor előfordul, hogy minél többet olvasol róluk, annál jobban nem fogod érteni…Ezeknél a kutyáknál igaz lehet egy tény és annak az ellenkezője is. Jótanácsként mondom, ne ítélj elsőre, próbáld meg több helyről, több aspektusból megnézni ezt a területet.
Amiért érdemes az oldalt böngészni:
Összegyűjtöttünk tapasztalatokat egy Ázsia etetésével, tartásával, életvitelével kapcsolatban. Olvashatsz érdekes storykat, megismerhetsz tenyésztőket, kutyákat. Több blogot is olvashatsz az oldalon, amiből személyes tapasztalatokon keresztül tudod megismerni ezt a fajtát. Ki fog derülni, hogy mennyire összetett fajta, típusokkal, munkaterületekkel.
Amit szeretnénk:
Jó lenne, ha azelőtt megismernéd, a kájt hogy vásárolsz egyet, illetve szeretnénk, ha jó helyről vásárolnál közép-ázsiai juhászkutyát, azért, hogy megelégedéssel legyen egy társad, családi kutyád vagy akár egy munkakutyád az állataid mellett. Szeretnénk, ha nem a menhelyek tellnének meg a megunt pásztorkutyákkal. Ezért vizsgáld meg, hogy ez a kutya kell-e neked.
Félreértések, tények:
El szeretnénk oszlatni a félreértéseket, téves eszméket a közép-ázsiai juhászokkal és általában a pásztorkutyákkal kapcsolatban. Szeretnénk, ha az érdeklődők és a fajtát megvásárolni akarók, tisztában lennének alapvető dolgokkal, tényekkel, ismeretekkel a fajtával kapcsolatban. Igyekszünk bemutatni több oldalról a fajtát, hogy teljesebb képet kapjanak ezekről a kutyákról. Nagyon sok ilyen kutya végzi menhelyen a hozzá nem értés, félrevezetés és a fajta felhígulása miatt.
Az nem baj ha vásárolni akarsz, hiszen ahhoz, hogy egy fajta fenmaradjon, kell hogy hasznos legyen, legyen feladata és meg is vegyék. Viszont jobb, ha ezt úgy teszed, hogy megismered, mielőtt vásárolsz.
Tény, hogy a magyarországi kutyáknak kevés dolga akadna, mint pásztorkutya. Elterjedt az Ázsia területvédőként és örzőkutyaként történő hasznosítása. Igaza van azoknak is akik ebben a feladatkörben használják és azoknak is, akik azt mondják, hogy eredetileg egy pásztorkutyáról beszélünk, ami jóval összetettebb feladatkör egy őrzésnél.
Közép-ázsiai juhász:
Vajon egy pásztorkutya, juhászkutya, őrkutya, őrző-védő kutya, családi kutya, showkutya? Oly sokszor hallani ezeket a jelzőket, vagy a jellemzők közül valamelyiket a Káj-ra. Akkor melyik is ezek közül, csak az egyik, vagy mindegyik egy kicsit? Lehet egyik sem?
Egyet biztosan kijelenthetünk, bármit is mondjon sok tenyésztő, szűk látókörű tulajdonos, meggazdagodni vágyó kupec. Az eredeti ázsiai pásztorkutyák nem voltak gladiátor-bunyós kutyák, nem voltak telepőr kutyák és nem voltak showkutyák sem. Az hogy mivé csökevényesítették ezeket a nagyszerű „tájfajtákat”, az egy más kérdés.
A közép-ázsia pásztorkutyái, a nyomok 4-6000 évre kalauzolnak minket egy teljesen más világba.
A Közép-ázsiai juhász általános leírása
A közép-ázsiai pásztorkutyák talán az egyetlen olyan csoport a kutyák között, amelyik még a legtovább meg tudta tartani eredeti ösztönkészletét és nem változtatta meg a modern kenneltenyésztés és az emberi szelekció, a modern célok szerint. Ezen kutyák ősei többezer év alatt csiszolódtak, keményedtek az adott körülményekhez, területhez, feladatokhoz.
Eredeti környezetében, elképesztő szelekciós nyomás alatt tudta megtartani ősi tulajdonságait. Addig, amíg nem kezdődött el a fajta különböző területekre történő szelektálása és modern tenyésztése, az Fci-be történő felvétele.
Erről itt olvashatsz bővebben:
Közép-ázsiai juhász őseinek területi eloszlása
A Közép ázsiai juhász mint fajta, hatalmas területről származik, ezért érthető, hogy területenként változhat a kutyák típusa, mérete, és pontos felhasználása. A közép ázsiai juhász ősei, különböző országokban dolgozó „tájfajták” voltak.
Szinte felfoghatatlan a terület nagysága és az az időintervallum amely alatt ezek a kutyák kialakultak, csiszolódtak, túléltek és bizony a többségük elpusztult a kemény munka, a ragadozók és a természeti adottságok következtében.
Közép-Ázsia elképesztően nagy, és innen Magyarországról nézve bejárhatatlan távolságok vannak. Óvatos becslés szerint is 2500-3000 km sugarú körbe fér bele. Ráadásul igen változatos és színes földrajzzal rendelkezik.
Fennsíkok, hegyek és sivatagok, vagy folyók váltják egymást.
Elhelyezkedése, földrajza és időjárása miatt, a növénytermesztés és mezőgazdasági tevékenység nem igazán volt lehetséges, ezért az itt élő népek általában állattenyésztéssel foglalkoztak, foglalkoznak. Lovas népek, nomád állattartás és némi mezőgazdaság jellemzi ezt a gyönyörű világot.
Természetesen a városokban már van ipari tevékenység is, de a széttagoltság és a nagy távolságok, az ősi múlt miatt a mai napig nomád formában végeznek állattartást a városokon kívül.
Közép-Ázsiához tartozó országok, amelyek számunkra fontosak:
Kazahsztán
Türkmenisztán
Kirgizisztán
Tádzsikisztán
Üzbegisztán
Örményország
Kaukázus
Afganisztán
Azerbajdzsán
Ezen tényezők hozták magukkal a pásztorkutyák kifejlődését ezen a területen, már több ezer éve. Azt ne felejtsük el, hogy ez nagyon kemény világ volt és még ma is az. Nagyragadozók, banditák és persze a természeti nehézségek nehezítették a megélhetését ezeknek a nomád állattartóknak.
Szelekció:
Ezek a mai napig fentmaradt veszélyforrások, az időjárás, a nomád körülmények és a nagyragadozók azok, amelyek az ott élő pásztorkutyák számára biztosítják a természetes szelekciót, a minőség és az ősi ösztönök megmaradását a mai napig. Mint említettem ezeken a területeken kivétel nélkül a fő hangsúly a nomád, vándorló állattartáson van. Nem ritkák az 1000 fős juhnyájak, amit egy falka pásztorkutya véd a ragadozóktól, kb. 7-12 kutyával. Kiszámolható könnyen, hogy mennyit ér és mennyibe kerül egy ilyen méretű nyáj, amire a pásztor felelősséget vállalt. Innen egyenes ágon következik, hogy mekkora értéket képvisel egy jó falka, amelyik ennyi állatra vigyáz és óvja az értékeket.
Könnyű élet és minőségromlás
Akkor a nehéz élet és a veszélyes nagyragadozók nélkül, nincs jó pásztorkutya?
Ez így van, a furcsaság és első ránézésre a fonáksága a dolgoknak, hogy az ősellenség a farkas, medve és puma, vagy hiúz nélkül a pásztorkutya nem tud kiteljesedni. Abban a pillanatban, hogy a nagyragadozók vagy a zord körülmények eltűnnek a pásztorkutya minőségében romlani fog. Amennyiben az egyedeket nem fenyegetik ezen tényezők, a környezeti körülmények javulása miatt a pásztorkutya is változni fog. Elveszti lassan a túlélőképességét és ösztönkészletét. A városi, modern Ázsiáknál ezért lehet észrevenni a pásztorkutyás tulajdonságok halványodását vagy teljes eltűnését.
Különbségek, hasonlóságok:
A földrajzi különbségek, hegyek, sivatagok, topográfiai sokszínűség miatt a különböző területeken, más és más típusú kutyák fejlődtek ki. Annak megfelelően, hogy milyen volt az adott területen a kívánatos, úgy fejlődtek ki a kutyák. A hegyi kutyák erősebbek, nagyobbak voltak, mások atlétikusabbak, de alacsonyabbak. Minden szükséges tulajdonságot maga az élet szelektált és a ragadozók. Ezek mindegyike Közép-ázsiai juhászkutya, mégis más kinézettel, felépítéssel, szőrrel, színnel, jellemmel.
Területi eloszlások
Nézzük meg, hogy a különböző területeken a különbőző népek, hogyan nevezték el a tájfajtájukat:
Kirgizisztán: Kirgiz Dobot
Tadzsikisztán: Tojik sagi, Sagi dahmarda
Türkmenisztán: Türkmén Alabai
Kazahsztán: Tobet
Örményország: Gampr
Azerbajdzsán: Gurdbasar
Afganisztán: Afghan Koochie, Kuchie, Kuchie dog, Kucsi kutya
Kaukázus: Kavkazkij Volkodav
Üzbegisztán: Buribossar
Ezek mellett van egy jelentős rész, amit mesterségesen kenneltenyésztéssel állítottak elő. Ez a Cao vagy Sao (Sredneasiatskaia Ovtcharka) Central Asian Sepherd, amit a többség ismer azaz a Közép-ázsiai juhász.
Ami a köztudatban elterjedt és amit mindenki Közép-ázsiai juhásznak ismer, Cao.
A legnagyobb rész a hivatalos Cao:
A legnagyobb rész, ezek különböző oroszok által kitenyésztett hivatalos Cao, Central Asian Ovcharka, azaz Közép-ázsiai juhász. Nem tisztem megítélni hogy az Fci és az orosz kényszertenyésztés megjelenése jó vagy rossz hatással volt-e az eredeti fajtára, amely akkor talán nem is egy fajta volt, az viszont bizonyos, hogy mára nagy lett a küllembeli eltérés az archaikus még dolgozó kutyák és azok leszármazottai, valamint a hivatalos Cao vagy Sao között. Míg a dolgozó kutyáknál a küllem számított és számít legkevésbé, a feladatnak alárandelt küllem alakult ki, maradt meg és csiszolódik, addig az Fci hivatalos közép-ázsiai juhász egyre nagyobb, egyre furcsább, az éppen hódító divatnak megfelelően. Szinte már össze sem lehet hasonlítani a 80-as 90-es évek kutyáival sem.
Heterogén fajta:
Ezek mindegyike Közép-ázsai juhász, a fajta minden sokszínűségével, amely a többezer éves, pásztorok mellett eltöltött, kemény világban talán meg tudta őrizni genetikáját, erejét, kivételes vitalitását. Elkorcsosult kutyás világunkban ez nagyon ritka, nem bántva a többi fajtát.
Bár, már ezt a fajtát is sújtja a rossz irányú emberi beavatkozás, téves szelekciós tenyésztés. Ezért kell megértenünk ezen nagyszerű típusokat, hogy minél tovább fenn tudjon maradni eredeti tulajdonságaival.
Így adott egy hatalmas terület, ahol minden részének megfelelően archaikus kutyák fejlődnek, élnek, dolgoznak nomád állattartás mellett több ezer éve.
Akkor most melyik a közép-ázsiai juhász, kérdezhetné joggal az olvasó.
Hogyan lehet, hogy egy gyűjtőnév alatt szerepelnek, de ekkora területről jönnek? Hogyan lehet, hogy vannak a méreteikben, fenotípusukban különbségek, mégis mindegyik közép-ázsiai juhász?
Szerintünk mindegyik! Igen mindegyik! Bár sokan, akik nem ismerik a történelmét, akik csak az orosz időkig tekintenek vissza, hajlamosak azt hinni, hogy ezek talán nem is káj-ok. Az hivatalos Fci fajta kedvelői közül, sokan azt mondják, csak az Fci által elismert Cao a közép-ázsiai juhász, a többi keverék. nagy és ősi részt tesznek ki a türkmén kutyák a Káj történelmében, annyira, hogy a Cao tenyésztése a háború után a türkmén kutyák bevonásával kezdődött. Ezt sokan hajlamosak elfelejteni.
Nem tisztünk eldönteni kinek van igaza, de az időbeli egymásból következő tények, okozatok arra világítanak rá, hogy bizony a hatalmas terület kutyái mind közép-ázsia juhászok, talán ők az igaziak. Ezzel párhuzamosan, ha megnézünk egy 30 évvel ezelőtti orosz kutyát és egy aboriginal kutyát sokkal nagyobb hasonlóságot vélünk felfedezni köztük, mint napjainkban. Ahol az aborigen kutyák nem változnak, viszont az fci által elfogadott kutyák jelentős változáson mentek keresztül.
Ez válasz lehet a kérdésre:
…akkor miért nem hasonlít a kiállításokon lévő, pedigrés kutyákhoz az egyes területeken lévő original ázsia? Hiszen azok az Fci által elfogadott kutyák, tehát az az etalon…?!
Bizonyos szempontból igaz is. Térjünk vissza az eredeti kérdéshez.
Ami a különbséget okozza az a brutális szelekció, amit a pásztorok és a természet végez ezeken a kutyákon, a küllem csak a funkcionalitás szempontjából értékmérő, különben nem. A másik oldalon a tenyésztők végeznek szelekciót, bizonyos feltételek, kívánalmak szerint. Méret, divatszínek, agresszió, harci ösztönkészlet, súly, stb..
Szelekciós különbségek:
A kettőt nem lehet összehasonlítani, mivel az aborigen vagyis a természetes munkakörnyezetükben felnövő kutyák többezer éve így fejlődnek, vagyis inkább tartják meg a minőségüket, addig az európai, amerika, orosz tenyésztők bizonyos célra szelektálnak csak, nincsenek folyamatos életveszélyben a kölykök sem és a felnőtt egyedek sem. Az biztos, tény, hogy az emberi beavatkozással a betegségek is felütötték a fejüket, laza izmoltság, laza ízületek, diszplázia, szembetegségek, bőrbetegségek, rövidebb életkor.
Az, hogy ezt mi okozza, majd egy külön cikkben próbáljuk megtalálni a választ, mert a szálak a genetika területére is vezetnek.
Az aborigen kutyákat ezek a veszélyek nem fenyegetik, mert a természet a gyenge egyedeket kíméletlenül kiszelektálja, ezért van az, hogy egy 8-as alomból 2-3 kutya éri megy a növendék kort. A pásztor már az alom születése után hamarosan kiszelektálja a gyengéket, a többit pedig a természet. A modern tenyésztésben ilyen nincs, a kutyák nagy értéket képviselnek, inkább vigyáznak rájuk mintsem ilyen feltételrendszernek kitegyék őket. Akár felnevelnek 11-13-as almokat is.
Innen hát a különbség, nem vagyunk hivatottak eldönteni melyik a jobb, ki-ki döntse el, hogy neki melyik a szimpatikusabb. Nyilván, hogy ki milyen kutyát szeretne, a személyes céljai, ízlése és a felhasználás határozzák meg.
Innen úgy gondoltuk, hogy területenként (altípusonként) megyünk tovább. Az alábbi képekre kattintva tudtok meg többet az adott típusról.
A különböző területekről érkező típusok:
Magyarországon a Káj-ok legnagyobb részét a Cao-k, tehát az orosz kutyák teszi ki. Bár már sokan szeretnék, hogy legyenek a különböző típusok elkülönítve…
