Kutyák takarmányozása 1.rész

Kutyák takarmányozása 1. rész, Kocsis Kinga tollából

Megpróbáljuk mélyebben taglalni a kutyák takarmányozását, ehhez viszont az alapoktól kell kezdenünk. Ezzel egy cikksorozat indul ebben a témában, tényleg részletesen kivesézve ezt a témát.

Köszönet Kocsis Kingának a munkáért.

Takarmányozástan a kutyák vonatkozásában

1.rész:

Mi is az a takarmányozástan, miért van jelentősége?

A takarmányozástan az állattenyésztésnek egy olyan jelentőségteljes tudományága, amelynek segítségével elsősorban életben tarthatjuk állatainkat, megfelelő mennyiségű energiát kaphatnak nem csak a létfontosságú szervek- és életfunkciók működtetéséhez, de a szaporodáshoz, a termeléshez, a növekedéshez, az egészséges élethez, az időjárás viszontagságainak elviseléséhez és egyéb, az alapvető életfunkciókon túli munkához, feladathoz.

A kutya, mint faj esetében számunkra ebből természetesen a termelés kiesik, hiszen konkrétan az állati termékeiket nem használjuk fel. Ennek ellenére érdemes megemlíteni, hogy a társállatként való tartás mellett van a fajnak egy igenis jelentőségteljes funkciója, ez pedig a munka, legyen szó vadászatról, terelésről, élőállat őrzésről, területvédelemről, esetlegesen a modernebb feladatokról, mint ahogyan azt a különböző segítőkutyák, mentőkutyák, rendőrségi és katonai feladatokat ellátó kutyák is teszik. Ezen kutyák munkái – mert kétségkívül munkáról beszélhetünk, amikor egy kutya életének részévé válik egy bizonyos tevékenység, amelyben folyamatosan vagy szinte folyamatosan helyt kell állnia – mind egytől egyig fontos szereppel bírnak, és ahhoz, hogy a lehető legjobb formában legyenek, a lehető legtökéletesebb munkát tudják végezni, elengedhetetlen a megfelelő takarmányozás.

Ahhoz, hogy kutyánk egészséges legyen, megfelelően tudjon dolgozni, szaporodni, két tényező játssza a legfontosabb szerepet. Az egyik az adott egyed genetikai háttere, avagy az, hogy genetikai tulajdonságaiból adódóan mire képes a szervezete. A másik pedig a takarmányozás, a megfelelő tápláltság, amely segít elérni a genetikai potenciálja csúcsát.

Felmerül a kérdés, hogy mi számít takarmánynak? A válasz egyszerű, hiszen takarmány lehet minden olyan állati és növényi eredetű termék, amely képes arra, hogy – esetünkben – a kutya tápanyagot szerezzen és hasznosítson belőle. Tápanyagnak számít minden, amit az élőlény elfogyaszt, a szervezetben felszívódik és a hasznos része a test sejtjeiben felhasználásra kerül. A tápanyag, tartalmazza azokat az anyagokat valamilyen arányban, mennyiségben, amelyek elengedhetetlenek egy élőlény életben maradásához. Az alábbi ábra mutatja be a takarmányok általános összetételét:

A víz kiemelkedő szerepet tölt be minden élőlény életében, igazából a legfontosabb az oxigén után az életbenmaradáshoz. Az élő szervezetek nagy része víz, ez a kutyák esetében a testük körülbelül 60%-át jelenti. Emellett a víz segíti a hőszabályozást, a tápanyag felszívódását és szállítását a test különböző részeibe, a nem kívánatos vagy felesleges anyagok eltávolítását a szervezetből, védi a létfontosságú szerveket, fenntartja a sav-bázis egyensúlyt, oldószerként funkcionál számos tápanyag-alkotóelem számára, ennek köszönhető a látás és a hallás (mivel a testösszetétel a korosodással változik, csökken a víztartalom a szervezetben, részben ennek köszönhető a látás és hallás romlása is).

A víz legfontosabb forrása az állat (és ember) számára az alábbi három:

vízfogyasztás: víz felvétele a külső környezetből
takarmányozás: a takarmány nedvességtartalma
metabolikus víz: az anyagcsere folyamatok során keletkező víz, amely a háziasított
állataink esetében a napi vízszükséglet kb. 5-10%-át képes fedezni
Általánosságban elmondható, hogy egy kutya napi vízszükséglete 100 ml és 3 liter között van, ez természetesen változhat a kutya testméretétől, korától, aktivitásától, egészségügyi állapotától, takarmányozásától és az időjárási viszonyoktól függően.
Fontosnak tartom kiemelni a témában, hogy a szervezet víztartalmának már 20%-os csökkenése (ez egy 50 kg-os kutya esetében 6 kg vizet – vagy vért – jelent) halálos lehet, emiatt rendkívül fontos, hogy kutyáinknak minden esetben legyen lehetősége visszapótolni az elvesztett vizet, ha komoly víz(vér)veszteség érte, akkor mindenképpen juttassuk el állatorvoshoz, hogy megkaphassa a szükséges kezelést.
A takarmányok további alkotóelemeiről a következő cikkek fognak szólni részletesen.
A takarmány felvétele történhet két különböző módon: frissen vagy feldolgozva. Friss az a takarmány, amelyen nem hajtottak végre semmiféle hőkezeléssel, kémiai- és/vagy mechanikai folyamatokkal, esetleg egyéb, a tápanyag szerkezetének, összetételének módosításával járó

tevékenységet. Feldolgozottnak számít értelemszerűen az a tápanyag, amelyen a fentiek közül valamelyiket végrehajtották, ezáltal a tápanyagösszetétel módosult valamilyen irányban és mértékben.

Az állati és növényi termékek kémiai összetételét számos tényező befolyásolja, amelynél fontos kiemelni, hogy a növények beltartalmi értéke sokkal szélesebb körben változik, mint az állatoké.

A tápanyagok befolyásoló tényezői:

egy növényi vagy állati faj különböző fajtáinak az egyedi, genetikai tulajdonságai Például: a kukorica fajon belül is megkülönböztethetünk fajtákat, amelyek között változik a cukortartalom, a keményítőtartalom is; a tejhasznú szarvasmarha fajták (holstein fríz, jersey, stb.) húsa lényegesen különbözük a húshasznú fajták (charolais, limousine, angus, stb.) húsától, legyen szó zsírtartalomról, szubkután (bőr alatti) zsírrétegről, inasságról, intramuszkuláris (izomszövetben lévő) zsírról, a hús vízmegkötő képességéről, de a húsban található vitaminok és ásványi anyagok mennyiségéről vagy arányáról is
növények esetében az agroklimatikus erőforrások (talajtípusok és -minőség, esőzés, hőmérséklet), a termesztés folyamata, ezen belül is kiemelve a betakarítás idejét (és ezzel együtt a növény betakarításkori fejlettségét)
mindkét esetben a feldolgozás és tartósítás (hiszen megváltoztatja a kémiai összetételt)
az állati eredetű takarmány esetén az adott állat takarmányozása
Noha manapság rengeteg támadója akad a témának, két részre szakadt táborral, miszerint a kutya kizárólag növény- vagy kizárólag húsevő, az anatómiája, az emésztőtraktusa és a viselkedése azt mutatja a fajnak, hogy mindenevő állatokról beszélünk. Ennek érdekében, hogy teljesértékű étrendet biztosítsunk, azzal teszünk kutyáinknak a legjobbat, ha nem zárkózunk el sem az állati eredetű termékek, sem a növényi eredetű termékek etetésétől. A kutya a háziasítás során ugyanazt ette, mint az ember, így az emésztőtraktusa is változott valamelyest – noha nem nagy mértékben – a farkashoz képest. Ugyanakkor azt is érdemes megemlíteni, hogy már a farkasok is esznek növényi eredetű táplálékot, a levadászott növényevő állatok emésztőtraktusában található növényi maradványoktól kezdve a gyökereken át a gyümölcsökig, és egyéb, a természetben fellelhető növényi részekig. Én személy szerint nem javaslom sem a vegán étrendet, sem a kizárólagosan hús alapú étrendet a kutyák esetében, amelynek bővebb indoklása a későbbi cikkek során történik meg, az egyes kémiai összetevők megismerése segítségével.
Ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk takarmányozni, elengedhetetlen, hogy fel tudjuk ismerni, milyen kondícióban van a kutyánk. Ennek a legobjektívebb módja a testkondíció pontozás (BCS – Body Condition Scoring), amelyet már nemcsak a haszonállataink esetében alkalmaznak, hanem kedvtelésből tartott állatok esetében is, a faji sajátosságoknak megfelelően felépítve. A Royal Canin cég kifejlesztett egy 1-től 9 pontig terjedő skálát, amely alapján lehetségessé válik ez a pontozás. A cikk végén található pdf fájlokban megtalálható angol nyelven a leírás, ábrákkal együtt, ez a táblázat pedig összegzi a pontokhoz tartozó jellemzőket magyar nyelven is:

1	Kórosan sovány	bordák, ágyéki csigolyák, medencecsontok és az egyéb csontos kiemelkedések távolról is jól láthatóak nincs látható testzsír izomtömeg látványosan csökkent mennyiségű
2	Túl sovány	bordák, ágyéki csigolyák, medencecsontok jól láthatóak nincs tapintható testzsír egyes csontos kiemelkedések távolról is láthatóak minimálisan csökkent izomtömeg
3	Sovány	könnyedén tapintható, akár látható bordák, amelyeket nem borít zsírréteg ágyéki csigolyák felső része látható, medencecsontok kidomborodnak látványosan felhúzott ágyéki rész és látható „derék”
4	Ideális	• bordák könnyedén tapinthatók, minimális zsírréteg borítja felülnézetből könnyedén látható „derék” felhúzott ágyéki rész
5	Ideális	bordák tapinthatók, túlzott zsírréteg nem borítja a „derék” felülnézetből csak a bordakosár mögött közvetlenül észlelhető enyhén felhúzott ágyéki rész
6	Enyhén túlsúlyos	bordák tapinthatók, enyhén túlzott zsírréteg borítja „derék” felülnézetből alig látható ágyéki rész felhúzottsága alig látható
7	Túlsúlyos	nehezen kitapintható bordák, vastag zsírréteg borítja látványos zsírlerakódás az ágyéki részen és a faroktőnél „derék” nem vagy alig látható ágyéki rész nem vagy alig felhúzott
8	Elhízott	borda nem tapintható, vagy csak erősebb nyomásra, nagyon vastag zsírréteg borítja nagytömegű zsírlerakódás az ágyéki részen és a faroktőnél „derék” egyáltalán nem látható az ágyéki rész nem felhúzott az ágyéki résznél a has lóghat, a mellkas mélysége alatt lehet oldalnézetből vizsgálva

9 Kórosan elhízott

• nagytömegű, vastag zsírlerakódás a mellkas, a gerinc és a faroktő környékén

„derék” és ágyéki rész felhúzottsága nem látható
zsírlerakódás a lábakon és a nyakon
látványos has az ágyéki részen, bőven a
mellkas mélysége alá ér oldalnézetből

A kondíció becslésében fontosnak tartom kiemelni, hogy a két ideális pont (4 és 5) közül a 4 pontot tartom javasoltnak és ideálisabbnak, ez alól kivételt képez

a kölyök kutya 4-6 hónapos korig
a fedeztetni kívánt, vemhes és szoptató szuka
az aktívan dolgozó kutya esetében egyes egyedek (igény szerint),
amelyek esetében én személy szerint inkább az 5 pontot tartom ideálisnak. Természetesen ezeken a határvonalakon belül a kutya tulajdonosa az, aki látni fogja, milyen kondícióban képes a legjobban teljesíteni, melyik kondícióban egészségesebb a kutya.
A cikk folytatásában kitérünk a takarmányok összetevőire külön-külön, kezdve a nitrogéntartalmú anyagokkal, a fehérjékkel.
2022.08.22. Kocsis Kinga

Ezek pdf-ek a testkondíció pontozáshoz tartozó vizuális szemléltetés, a különböző testméretekhez illő kutyafajtákkal.

nagy testű fajták

óriás testű fajták

Folytatjuk…..