5
(29)

Kutyák takarmányozása 1. rész, Kocsis Kinga tollából

archaicblood

Megpróbáljuk mélyebben taglalni a kutyák takarmányozását, ehhez viszont az alapoktól kell kezdenünk. Ezzel  egy cikksorozat indul ebben a témában, tényleg részletesen kivesézve ezt a témát.

Köszönet Kocsis Kingának a munkáért.

Takarmányozástan a kutyák vonatkozásában

1.rész:

Mi is az a takarmányozástan, miért van jelentősége?

A takarmányozástan az állattenyésztésnek egy olyan jelentőségteljes tudományága, amelynek segítségével elsősorban életben tarthatjuk állatainkat, megfelelő mennyiségű energiát kaphatnak nem csak a létfontosságú szervek- és életfunkciók működtetéséhez, de a szaporodáshoz, a termeléshez, a növekedéshez, az egészséges élethez, az időjárás viszontagságainak elviseléséhez és egyéb, az alapvető életfunkciókon túli munkához, feladathoz.

A kutya, mint faj esetében számunkra ebből természetesen a termelés kiesik, hiszen konkrétan az állati termékeiket nem használjuk fel. Ennek ellenére érdemes megemlíteni, hogy a társállatként való tartás mellett van a fajnak egy igenis jelentőségteljes funkciója, ez pedig a munka, legyen szó vadászatról, terelésről, élőállat őrzésről, területvédelemről, esetlegesen a modernebb feladatokról, mint ahogyan azt a különböző segítőkutyák, mentőkutyák, rendőrségi és katonai feladatokat ellátó kutyák is teszik. Ezen kutyák munkái – mert kétségkívül munkáról beszélhetünk, amikor egy kutya életének részévé válik egy bizonyos tevékenység, amelyben folyamatosan vagy szinte folyamatosan helyt kell állnia – mind egytől egyig fontos szereppel bírnak, és ahhoz, hogy a lehető legjobb formában legyenek, a lehető legtökéletesebb munkát tudják végezni, elengedhetetlen a megfelelő takarmányozás.

Ahhoz, hogy kutyánk egészséges legyen, megfelelően tudjon dolgozni, szaporodni, két tényező játssza a legfontosabb szerepet. Az egyik az adott egyed genetikai háttere, avagy az, hogy genetikai tulajdonságaiból adódóan mire képes a szervezete. A másik pedig a takarmányozás, a megfelelő tápláltság, amely segít elérni a genetikai potenciálja csúcsát.

Felmerül a kérdés, hogy mi számít takarmánynak? A válasz egyszerű, hiszen takarmány lehet minden olyan állati és növényi eredetű termék, amely képes arra, hogy – esetünkben – a kutya tápanyagot szerezzen és hasznosítson belőle. Tápanyagnak számít minden, amit az élőlény elfogyaszt, a szervezetben felszívódik és a hasznos része a test sejtjeiben felhasználásra kerül. A tápanyag, tartalmazza azokat az anyagokat valamilyen arányban, mennyiségben, amelyek elengedhetetlenek egy élőlény életben maradásához. Az alábbi ábra mutatja be a takarmányok általános összetételét:

káj

A víz kiemelkedő szerepet tölt be minden élőlény életében, igazából a legfontosabb az oxigén után az életbenmaradáshoz. Az élő szervezetek nagy része víz, ez a kutyák esetében a testük körülbelül 60%-át jelenti. Emellett a víz segíti a hőszabályozást, a tápanyag felszívódását és szállítását a test különböző részeibe, a nem kívánatos vagy felesleges anyagok eltávolítását a szervezetből, védi a létfontosságú szerveket, fenntartja a sav-bázis egyensúlyt, oldószerként funkcionál számos tápanyag-alkotóelem számára, ennek köszönhető a látás és a hallás (mivel a testösszetétel a korosodással változik, csökken a víztartalom a szervezetben, részben ennek köszönhető a látás és hallás romlása is).

A víz legfontosabb forrása az állat (és ember) számára az alábbi három:

  • vízfogyasztás: víz felvétele a külső környezetből

  • takarmányozás: a takarmány nedvességtartalma

  • metabolikus víz: az anyagcsere folyamatok során keletkező víz, amely a háziasított

    állataink esetében a napi vízszükséglet kb. 5-10%-át képes fedezni

    Általánosságban elmondható, hogy egy kutya napi vízszükséglete 100 ml és 3 liter között van, ez természetesen változhat a kutya testméretétől, korától, aktivitásától, egészségügyi állapotától, takarmányozásától és az időjárási viszonyoktól függően.

    Fontosnak tartom kiemelni a témában, hogy a szervezet víztartalmának már 20%-os csökkenése (ez egy 50 kg-os kutya esetében 6 kg vizet – vagy vért – jelent) halálos lehet, emiatt rendkívül fontos, hogy kutyáinknak minden esetben legyen lehetősége visszapótolni az elvesztett vizet, ha komoly víz(vér)veszteség érte, akkor mindenképpen juttassuk el állatorvoshoz, hogy megkaphassa a szükséges kezelést.

    A takarmányok további alkotóelemeiről a következő cikkek fognak szólni részletesen.

    A takarmány felvétele történhet két különböző módon: frissen vagy feldolgozva. Friss az a takarmány, amelyen nem hajtottak végre semmiféle hőkezeléssel, kémiai- és/vagy mechanikai folyamatokkal, esetleg egyéb, a tápanyag szerkezetének, összetételének módosításával járó

tevékenységet. Feldolgozottnak számít értelemszerűen az a tápanyag, amelyen a fentiek közül valamelyiket végrehajtották, ezáltal a tápanyagösszetétel módosult valamilyen irányban és mértékben.

Az állati és növényi termékek kémiai összetételét számos tényező befolyásolja, amelynél fontos kiemelni, hogy a növények beltartalmi értéke sokkal szélesebb körben változik, mint az állatoké.

A tápanyagok befolyásoló tényezői:

  • egy növényi vagy állati faj különböző fajtáinak az egyedi, genetikai tulajdonságai Például: a kukorica fajon belül is megkülönböztethetünk fajtákat, amelyek között változik a cukortartalom, a keményítőtartalom is; a tejhasznú szarvasmarha fajták (holstein fríz, jersey, stb.) húsa lényegesen különbözük a húshasznú fajták (charolais, limousine, angus, stb.) húsától, legyen szó zsírtartalomról, szubkután (bőr alatti) zsírrétegről, inasságról, intramuszkuláris (izomszövetben lévő) zsírról, a hús vízmegkötő képességéről, de a húsban található vitaminok és ásványi anyagok mennyiségéről vagy arányáról is

  • növények esetében az agroklimatikus erőforrások (talajtípusok és -minőség, esőzés, hőmérséklet), a termesztés folyamata, ezen belül is kiemelve a betakarítás idejét (és ezzel együtt a növény betakarításkori fejlettségét)

  • mindkét esetben a feldolgozás és tartósítás (hiszen megváltoztatja a kémiai összetételt)

  • az állati eredetű takarmány esetén az adott állat takarmányozása

    Noha manapság rengeteg támadója akad a témának, két részre szakadt táborral, miszerint a kutya kizárólag növény- vagy kizárólag húsevő, az anatómiája, az emésztőtraktusa és a viselkedése azt mutatja a fajnak, hogy mindenevő állatokról beszélünk. Ennek érdekében, hogy teljesértékű étrendet biztosítsunk, azzal teszünk kutyáinknak a legjobbat, ha nem zárkózunk el sem az állati eredetű termékek, sem a növényi eredetű termékek etetésétől. A kutya a háziasítás során ugyanazt ette, mint az ember, így az emésztőtraktusa is változott valamelyest – noha nem nagy mértékben – a farkashoz képest. Ugyanakkor azt is érdemes megemlíteni, hogy már a farkasok is esznek növényi eredetű táplálékot, a levadászott növényevő állatok emésztőtraktusában található növényi maradványoktól kezdve a gyökereken át a gyümölcsökig, és egyéb, a természetben fellelhető növényi részekig. Én személy szerint nem javaslom sem a vegán étrendet, sem a kizárólagosan hús alapú étrendet a kutyák esetében, amelynek bővebb indoklása a későbbi cikkek során történik meg, az egyes kémiai összetevők megismerése segítségével.

    Ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk takarmányozni, elengedhetetlen, hogy fel tudjuk ismerni, milyen kondícióban van a kutyánk. Ennek a legobjektívebb módja a testkondíció pontozás (BCS – Body Condition Scoring), amelyet már nemcsak a haszonállataink esetében alkalmaznak, hanem kedvtelésből tartott állatok esetében is, a faji sajátosságoknak megfelelően felépítve. A Royal Canin cég kifejlesztett egy 1-től 9 pontig terjedő skálát, amely alapján lehetségessé válik ez a pontozás. A cikk végén található pdf fájlokban megtalálható angol nyelven a leírás, ábrákkal együtt, ez a táblázat pedig összegzi a pontokhoz tartozó jellemzőket magyar nyelven is:

1

Kórosan sovány

  • bordák, ágyéki csigolyák, medencecsontok és az egyéb csontos kiemelkedések távolról is jól láthatóak

  • nincs látható testzsír

  • izomtömeg látványosan csökkent

    mennyiségű

2

Túl sovány

  • bordák, ágyéki csigolyák, medencecsontok jól láthatóak

  • nincs tapintható testzsír

  • egyes csontos kiemelkedések távolról is

    láthatóak

  • minimálisan csökkent izomtömeg

3

Sovány

  • könnyedén tapintható, akár látható bordák, amelyeket nem borít zsírréteg

  • ágyéki csigolyák felső része látható, medencecsontok kidomborodnak

  • látványosan felhúzott ágyéki rész és látható „derék”

4

Ideális

• bordák könnyedén tapinthatók, minimális zsírréteg borítja

  • felülnézetből könnyedén látható „derék”

  • felhúzott ágyéki rész

5

Ideális

  • bordák tapinthatók, túlzott zsírréteg nem borítja

  • a „derék” felülnézetből csak a bordakosár mögött közvetlenül észlelhető

  • enyhén felhúzott ágyéki rész

6

Enyhén túlsúlyos

  • bordák tapinthatók, enyhén túlzott zsírréteg borítja

  • „derék” felülnézetből alig látható

  • ágyéki rész felhúzottsága alig látható

7

Túlsúlyos

  • nehezen kitapintható bordák, vastag zsírréteg borítja

  • látványos zsírlerakódás az ágyéki részen és a faroktőnél

  • „derék” nem vagy alig látható

  • ágyéki rész nem vagy alig felhúzott

8

Elhízott

  • borda nem tapintható, vagy csak erősebb nyomásra, nagyon vastag zsírréteg borítja

  • nagytömegű zsírlerakódás az ágyéki részen és a faroktőnél

  • „derék” egyáltalán nem látható

  • az ágyéki rész nem felhúzott

  • az ágyéki résznél a has lóghat, a mellkas

    mélysége alatt lehet oldalnézetből vizsgálva

9 Kórosan elhízott

• nagytömegű, vastag zsírlerakódás a mellkas, a gerinc és a faroktő környékén

  
  • „derék” és ágyéki rész felhúzottsága nem látható

  • zsírlerakódás a lábakon és a nyakon

  • látványos has az ágyéki részen, bőven a

    mellkas mélysége alá ér oldalnézetből

 

A kondíció becslésében fontosnak tartom kiemelni, hogy a két ideális pont (4 és 5) közül a 4 pontot tartom javasoltnak és ideálisabbnak, ez alól kivételt képez

  • a kölyök kutya 4-6 hónapos korig

  • a fedeztetni kívánt, vemhes és szoptató szuka

  • az aktívan dolgozó kutya esetében egyes egyedek (igény szerint),

    amelyek esetében én személy szerint inkább az 5 pontot tartom ideálisnak. Természetesen ezeken a határvonalakon belül a kutya tulajdonosa az, aki látni fogja, milyen kondícióban képes a legjobban teljesíteni, melyik kondícióban egészségesebb a kutya.

    A cikk folytatásában kitérünk a takarmányok összetevőire külön-külön, kezdve a nitrogéntartalmú anyagokkal, a fehérjékkel.

    2022.08.22. Kocsis Kinga

Ezek pdf-ek a testkondíció pontozáshoz tartozó vizuális szemléltetés, a különböző testméretekhez illő kutyafajtákkal.

 

nagy testű fajták

óriás testű fajták

Folytatjuk…..

Cao

Tetszett ez az írás?

Klikkelj a csillagokra az értékeléshez!

Az oldal értékelése: 5 / 5. Szavazatok száma: 29

Egyenlőre nincs értékelés, légy Te az első!